Röviden: a tulajdoni lap tanúsít hitelesen minden adatot, amely az ingatlanra vonatkozik. Ezeket az információkat három fő részre oszthatjuk – összhangban a lap római számmal jelölt fő részeivel:

1. Az ingatlanra vonatkozó információk.
2. A tulajdonos(ok)ra vonatkozó információk.
3. Az ingatlanra bejegyzett terhek.

Elsőként részletesebben az I. részről és tartalmáról, valamint ami felette van.

Az I. rész előtt tartalmazza a tulajdoni lap az ingatlan helyrajzi számát és címét, valamint az esetlegesen ügyintézésre váró beadványok széljegyét. Adásvétel esetén igen fontos, hogy amennyiben itt szerepel elintézésre váró ügy, alaposan utána nézzünk, mit tartalmaz a benyújtott irat, mit érint, nem fogja-e akadályozni vagy korlátozni saját tulajdonszerzésünket.

Az is itt kerül feltüntetésre, hogy mikori a tulajdoni lap, illetve hogy teljes- vagy szemlemásolat. A teljes másolat tartalmazza a hatályos és a törölt adatokat is, azok sorszámát áthúzva látjuk. A szemlemásolat csak a hatályos adatokat tartalmazza.

Minden részen belül a különböző adatok folyamatos arab számozással kerülnek feltüntetésre. Szemlemásolat esetén a folyamatosság látszólag megszakadhat, hiszen a törölt adatok ott nem kerülnek feltüntetésre.

Ugyancsak itt látjuk azt is, hogy elektronikus formában történt-e a megrendelés, illetve hiteles másolatot látunk-e. A nem hiteles másolaton igen figyelemfelhívóan feltüntetésre kerül ez a tény egy „bizonyító erővel nem rendelkezik” felirattal. Ettől függetlenül nyugodtan elfogadhatjuk valósnak az adatait, hiszen ugyanazokat az adatokat tartalmazza, amelyeket a hiteles másolat, arról már nem is beszélve, hogy amint kinyomtatjuk, letöltjük, stb., a hiteles másolat is elveszíti hitelességét, amit az érvényes elekronikus aláírás jelent. �

Az, hogy maga az I. rész milyen adatokat tartalmaz, azt az ingatlan típusa határozza meg. Mint Budapesten leggyakoribb formákkal, a lakással (ugyanazon adatok szerepelnek az üzletről, irodáról, stb. is), házzal (telekkel) fogok foglalkozni.

Akkor vágjunk is bele. � Íme az I. részről a részletek

Lakás esetén tartalmazza az első rész annak (hivatalos) területét, azt a megjelölést, hogy társasházi vagy szövetkezeti lakásról van szó, társasház esetén a lakáshoz tartozó közös tulajdoni hányadot. Ez mi is? Közös tulajdont képeznek az ingatlan azon részei, amelyek a társasház alapító okiratának rendelkezései szerint a tulajdonostársak közös tulajdonában állnak. Ilyen pl. tipikusan a telek, amin a ház áll, a közműcsövek, vezetékek a házba való bekötéstől az egyedi mérőórákig, tartófalak, tetőszerkezet, tetőhéjalás, lépcsőház, folyosó, lift…. Hogy ezek összességéből milyen rész jut a lakásra, azt tipikusan a házban lévő lakások területeinek arányában határozzák meg. A legtöbb társasházban eszerint fizetik a közös költséget és ez határozza meg minden más közös költségből is a részesedés arányát.

Szövetkezeti ház esetében a közös tulajdoni hányad nem kerül feltüntetésre, mert azok a területek, amelyek ide tartoznának, a szövetkezet tulajdonában állnak. Ezekben a házakban a tulajdonostársak tipikusan a szövetkezeten keresztül gyakorolják ezen részek felett döntési jogukat. Ezekben a házakban is a lakások méretének arányában kell ezen részek fenntartására, javítására, közös kiadások fedezetére megfizetni a „közös költséget” a szövetkezet részére. Szervezeti felépítésén kívül a két típus között a gyakorlati működés tekintetében nincs eltérés.

Tapasztalatom szerint sokan meglepődnek, hogy egy családi ház, ikerház, stb. esetén nem a lakás, hanem a telek mérete az, ami feltüntetésre kerül azzal, hogy a típus kivett lakóház, udvar, gazdasági épület, stb. Ezt jó, ha tudjuk. Így különösen ezeknél az ingatlanoknál érdemes megvizsgálni, hogy az értékesítési felületeken feltüntetett méret mit is tartalmaz.

Ugyanez a helyzet, ha többlakásos ház esetén nem készült alapító okirat, hanem közös tulajdonban áll. Ebben az esetben is a telek mérete kerül feltüntetésre.

Ebben a részben látható még az is, ha változott az ingatlan alapterülete, szobaszáma vagy a hozzá tartozó közös tulajdoni hányad a bejegyző határozat számával, amely a perjel után megmutatja ennek évét. Itt kerül az is feltüntetésre, hogy társasház vagy szövetkezeti ház. Ha a megnevezés nem konkrét típus, minden esetben közös tulajdonról vagy önálló családi házról beszélhetünk. Itt látjuk a társasház vagy a szövetkezeti ház bejegyzésének idejét is, amely nagyon gyakran nem egyezik meg a ház építési idejével. Ez különösen igaz az 1990-es évek első felét megelőzően épült házakra, amelyek közül keveset alakítottak pl. a múlt század első felében társasházzá. A magántulajdonú házak államosítását követően csak 1990-ben indult meg az akkor már önkormányzatok által történő társasházalapítási hullám a lakások eladásához kapcsolódóan.

Az ebben a részben szereplő adatok bejegyzésének alapja telek esetén a földmérési térkép, társasház esetén az alapító okirat, szövetkezeti ház esetén az alapszabály, egyéb ingatlannál a használatba vételi, vagy a fennmaradási engedély.

Ingatlan vásárlás esetén ezeket a dokumentumokat érdemes átnézni, esetleg még az SZMSZ-t, házirendet, ha van ilyen. Ez sok későbbi, esetleg kellemetlen meglepetéstől tud minket megóvni. Ilyen lehet pl., hogy a tulajdonos elfelejt szólni (sok esetben nem is tudja), hogy nem tartható a házban kutya, macska, vagy a többi tulajdonosnak elővásárlási joga van. Igaz, ez utóbbit a szerződést készítő és ellenjegyző ügyvéd általában ellenőrzi. Tapasztalatom szerint sajnos nem mindig, pedig kötelezettsége lenne, hiszen felelősséget vállal érte ellenjegyzésével. Ha eleget is tesz ellenőrzési kötelezettségének, abban az esetben is természetesen csak a jogilag őt érdeklő tényekre figyel, egyéb rendelkezésekre nem.

Sok-sok információt hordoz egy vételi szándék esetén ez a rész, de a valóságban igen sok esetben mind az alapterület, mind a szobaszám eltér a hivatalos adatoktól. Ennek oka nagyon szerteágazó lehet és meghatározza a ház építési éve vagy a társasház alapításának ideje, de lehet az oka egy átépítés, átalakítás is. Ezekről külön cikkben fogok részletesen írni.